Légcsatornák légtömörségének vizsgálata az EUROVENT 2/2 alapján
BLOWER-DOOR légtömörségvizsgálat
............................................................................................................................................................................
Az épületek pára- és légzáró réteg ( épületburok ) minőségét, működésének hatékonyságát már az építés során, illetve az épületek átadás-átvétele folyamatában tesztelhetjük a BlowerDoor mérési módszerrel. Ha az épületburkon keresztül szivárgás miatt hideg levegő áramlik a fűtött térbe ( infiltráció ), akkor azt folyamatosan fel kell melegíteni szobahőmérsékletre. Ha az épületburok nem légzáró részein meleg belső levegő áramlik a külső térbe ( exfiltráció ) akkor ezt a hőveszteséget szintén pótolni kell. A vizsgálat során mérhető az épület légcsere értéke, valamint meghatározható az esetleges tömítetlenségek helye, így azok már az építés során, bontás nélkül javíthatóak.
............................................................................................................................................................................
Állagmegőrzés
A légtömörség kérdése elsősorban nem energetikai, hanem állagmegőrzési kérdés. Ugyanis télen, a külső környzezethez képest a relatív sok nedvességet tartalmazó meleg levegő egy része a réseken keresztül lassan eltávozik a fűtött épületből. Mozgása során, amely afalszerkezeteken és a hőszigetelőanyag résein keresztül vezet, a hőmérséklete egyre csökken és egyre kevesebb nedvességet képes megtartani. Egy része kikondnzálódik, nedvesítve és károsítva magát a határoló szerkezetet.
Mérések szerint +20 °C-os beltéri, - 10 °C-os kültéri hőmérséklet és 20 Pa nyomáskülönbség esetén ( ami 10-12 km/h-ás szélnek felel meg ) egy 1 mm-es rés méterenként 800 g kondenzvíz kiválását okozta az épületszerkezet belsejében.
............................................................................................................................................................................
Energiamegtakarítás
A Blower-Door teszt során 50 Pa túlnyomás illetve vákum mellett mérik a nyomáskülönbség fenntartásához szükséges levegőáramot. Ilyen nyomáskülönbség természetes körülmények között az épület külső és belső tere között 9,1 m/s, azaz 33 km/h szélsebesség esetén alakul ki, mely során az épületburok felületének minden m2-ét 5 kg súly nyomja. A készülék alkalmas az épület használati állapotában, de a kivitelezés során is, a levegő csereérték mérésére: a mérés eredménye azt mutatja meg, hogy a 50 Pa-os nyomáskülönbség hatására az épület légtérfogata óránként hányszor cserélődik ki.
Ha egy átlagos családi ház kb. 300-450 m3-es légtérfogata óránként 2-3 alkalommal kicserélődik, akkor a téli időszakban a beltéri meleg, a felfűtött levegő helyére óránként 600-1350 m3 hideg levegő áramlik, amelyet szintén fel kell fűteni ahhoz, hogy a beltéri +20°C hőmérsékletet biztosítani tudjuk. Ez elég energiapazarló megoldás. A klímaberendezésnek ugyancsak aránytalanul magas lesz az energiaszükséglete, ha a lehűtött levegő idő előtt, illetve ellenőrizhetetlenül távozik a klimatizált térből. A mérés eredménye jól használható könnyűszerkezetes épületrészekkel, pl. tetőtér-beépítéssel rendelkező épület valós fűtési energiaszükséglet tervezéséhez illetve a méréssel ellenőrizhető a légzáró réteg beépítésének minősége.
............................................................................................................................................................................
Tehát Blower- Door légtömörség vizsgálat révén az építészek és az építtetők hatékony eszközt kaptak a szakipari munkák ellenőrzésére.
Az épületbek a Blower-Door teszt időpontjában minden légtömítő szintet, azaz a tömörséget elősegítő szerkezeti elemet tartalmaznia kell. Ahhoz, hogy értelmezhető értékelést kapjunk, a következő munkálatokat kell befejezni
- a monolit külső falak beltéri vakolása,
- könnyűszerkezetes kivitelnél a légzáró fólia beépítése,
- az ablakok és kültéri ajtók beépítése és tömítése,
- a légzáró építőanyag- és szerkezeti csatlakozások kivitelezése ( pl. könnyűszerkezetes és a monolit elemeknél ),
- a párazáró elemek rögzítése és tömítése,
- nyílások beépítése ( pl. a fűtetlen padlástér felé ),
- az épüleetburkon átmenő csőátvezetések tömítése ( pl. elektromos vagy légtechnikai szerelvények esetében ),
- a redőnydobozok beszerelése.
A szivárgások lokalizálására és az esetleges szerkezeti károk megakadályozására többféle eljárás létezik:
- termoanemométerrel,
- füstgéppel,
- füst ceruzával,
- hőkamerával.
Légtömörséget újonan épülő ház esetében legalább kétszer érdemes mérni. Egyszer szerkezetkész állapotban, amikor még nagyobb költségek nélkül lehet javítani az esetleges hibákat, egyszer pedig az átadás előtt.