box2_09.jpg
box1_05.jpg
Energiamegtakarítás
Az energia ésszerű és hatékony felhasználására napjainkban egyre nagyobb az igény és a törekvés. Mivel az elektromos áram és a gáz ára is évről évre nő, nagyon fontos a [környezettudatos gondolkodás] elterjedése, hiszen a fosszilis energiahordozók (pl. szén, kőolaj, földgáz) készletei egyre csökkennek, ezzel pedig az energiaárak nőnek.
 
Az alábbiakban áttekintjük, hogy energiafogyasztó eszközeink és használati szokásaink megváltoztatásával hogyan léphetünk az energiatakarékos életmód útjára.
 
Takarékoskodás a konyhában
  • Főzés: A korszerű energiagazdálkodás tükrében fontos szabály, hogy minden olyan főzési műveletet, amire van célkészülék (pl. kávéfőzés, vízmelegítés), azzal készítsük el. Pl. a tojásfőzőben sokkal hamarabb és kevesebb energiafelhasználással megfő a tojás, mint a főzőlap és egy külön edény felfűtésével. A villamos serpenyők és főzőedények jobb hatásfokúak, gyorsabbak. A magas teljesítményű gyors főzőlap ugyan időt takarít meg, de több energiát használ el. Ha a lábas alján túlér a gázláng vagy a főzőlap, akár 30%-al több energiát használunk el – feleslegesen. Kisebb átmérőjű főzőlapon ugyanaz a mennyiségű étel ugyan hosszabb idő alatt készül el, de energiatakarékosabb. Ha az étel felforrt, vegyük kisebb fokozatra a főzőlapot. Légkeveréses edényben akár 30-50%-kal kevesebb energiafelhasználással főzhetünk. A főzőlap munkafelülete legyen mindig tiszta, szennyeződésmentes, mert így érhető el a legjobb hőátadás. A sütőt is tartsuk mindig tisztán, hiszen a tiszta sütő jobban visszaveri a hőt, így ezáltal is takarékoskodhatunk az energiával. Amit lehet, azt célszerű kuktafazékban, gőznyomás alatt főzni, 30-40%-os idő- és nergiamegtakarítást érhetünk el. Javasolt a kuktát gyorsan felfűteni, s azután egészen kicsire lehet kapcsolni a főzőlapot. A zöldségeket ne főzzük bő lében, inkább csak pároljuk – ez egészségesebb is. Ha több ételt akarunk sütni, célszerűbb egyszerre, vagy egymás után megsütni őket, így a sütő újbóli felfűtésének energiáját megspórolhatjuk. A sütő ajtaját ne nyitogassuk, csak ha feltétlenül szükséges. Az étel elkészülte előtt 5-10 perccel kikapcsolhatjuk a sütőt, hiszen a sütőben van még annyi tartalék energia, ami készre süti az ételt. 
  • Hűtő- és fagyasztógépek használata: Energiatakarékossági szempontból is fontos a megfelelő hűtő- és / vagy fagyasztószekrény/láda vásárlása. Ez utóbbi mellé felesleges több csillagos hűtőszekrényt is vásárolni, hiszen a mélyhűtő rész feleslegessé válik. Ekkor célszerű a csillag nélküli hátlap-elpárologtatós hűtőszekrényt választani. A hűtőszekrény szellőzőnyílását szabadon kell hagyni és rendszeresen tisztítani kell. A fagyasztóberendezések közül a fiókos fagyasztó a legjobb megoldás, mert átlátható, mindennek megvan a helye, így kevesebb időbe telik, mire megtaláljuk a keresett nyersanyagot – ezáltal kevesebb hideg áramlik ki. A hűtőgép ajtajának záródását rendszeresen ellenőrizzük, és a zárófelületet tartsuk tisztán. A hűtő- és fagyasztókészülékeket jól szellőző, száraz helyiségben üzemeltessük, különös figyelemmel a külső hőmérsékletre, aminek 1 °C-os emelkedése 5%-al növeli a berendezés energiafelhasználását. A hűtőszekrénybe ne tegyünk meleg ételeket, mert azok lehűtése plusz energiát igényel. A mélyhűtött élelmiszert célszerű a hűtőszekrényben felolvasztani. 
  • Mosogatógép: A gazdaságos kihasználtsághoz való teljes töltés eléréséhez célszerű több étkezés edényeit összegyűjteni. Az előmosogató programot futtassuk le, ez az erősen szennyező ételmaradékokat feloldja. Ha az edények kevésbé szennyezettek, elég rövid programmal, mérsékelt hőmérsékleten elmosogatni. Az edények helyes elhelyezése a mosogató térben: nagyobb darabokat az alsó részben kell elhelyezni, és a tisztítandó edények minden oldalát el kell érnie a mosogatóvíznek, tehát a forgó kerék karját a forgásban ne akadályozzuk.
  •  
 
 Fűtés, hűtés, szellőztetés, árnyékolás
 
  • Fűtési szokások: Magyarországon a lakások jelentős hányadában gázüzemelésű központi fűtéssel találkozhatunk, amelynek használata során sok olyan gyakorlati elem van, amelyek által csökkenhet az energiafelhasználás. A gázmérőt rendszeresen olvassuk le, ezzel hozzászoktatjuk magunkat a takarékos gázfelhasználáshoz. A tudatos felhasználás hamar jelentkezni fog összegszerűen is a gázszámlán. Figyeljünk a tökéletes égésre. Fűtési szezon előtt nézessük át és tisztíttassuk ki a gázkészüléket, légtelenítsük a fűtőtesteket. A gázkészülék tökéletes működéséhez engedjünk be elegendő friss levegőt, szellőztessünk többször, de rövid ideig. A függönyök ne lógjanak rá a fűtőtestre, mert az hőveszteséget jelent.  
  • Szabályozható radiátorok: A központi fűtésű lakásokban célszerű radiátorra szerelhető szeleppel szabályozni a fogyasztást. Ahol az egyes helyiségekben külön szabályozhatók a radiátorok, további takarékosságot érhetünk el, ha optimalizáljuk a szoba hőmérsékletét. A szabályozhatóság 12-18%-os fűtésenergia-csökkenést eredményezhet. A konyhát nem szükséges fűteni főzés idején. A hálószobában kellemesebb aludni is, ha pár fokkal hűvösebb van, mint a lakás többi részén. Ha csak 2 fokkal csökkentjük a hőmérsékletet éjszakára, már 10% energiát takaríthatunk meg.
  • Tükörfólia: A radiátor mögé alufólia, vagy egyéb hővisszaverő réteg felhelyezésével a fal jelentősen kevesebb energiát nyel el, így több meleg marad a szobában. Ezzel 5-6%-os megtakarítás is elérhető.
  • Páratartalom: A relatív páratartalom szabályozható szobai párologtatóval. A nagyobb légnedvesség mellett az alacsonyabb hőmérséklet is jobb hőérzetet nyújt.
  • Szellőztetés: Az energiatakarékosság egyik legjelentősebb területe, mivel akár évi 20% többletkiadáshoz is vezethet a nem megfelelő szellőztetés. Gyakran, de csak pár percig szellőztessünk, hogy a falak, berendezési tárgyak ne hűljenek le. Párás időben lehetőség szerint ne szellőztessünk. Aki teheti, csináljon kereszthuzatot a lakásban, így pár perc alatt az egész lakás levegőjét kicserélheti. A folyamatos légcsere nyáron is szükséges,  ám ezt célszerű éjszakai szellőztetéssel megoldani, és a nappali meleg levegőt nem beengedni.
  • Árnyékolás: Nyáron a legkézenfekvőbb hővédelem az árnyékolás. A jó árnyékoló a nap energiájából keveset enged át, sokat ver vissza, és a kevés elnyelt energiát is a külső térbe sugározza. A redőny a sötétítés mellett kiváló szigetelő, tehát télen nem engedi kiszökni a meleget, ahogy a zsalugáter sem. A sötétítő függönyök szintén hasznos szigetelők, különösen a régi ablakok által kiengedett hőmennyiséget segítenek visszaszorítani.
  •  
Gazdaságos vízhasználat
 
  • Célszerű a tele töltött fürdőkád helyett gyakrabban a zuhanyozást választani, hiszen míg az előbbivel 100-150 liter vizet, az utóbbival 50-70 liter vizet használunk el.
  • A WC öblítéséhez kiválóan alkalmas az eső- vagy a fürdővíz, így ezek összegyűjtésével megspórolhatunk öblítésenként kb. 10 liter csapvizet.
  • A vízcsap csepegése, a WC tartály szivárgása azonnali beavatkozást igényel, hiszen egyetlen csöpögő csappal havi 150-200 liternyi vizet pazarolhatunk el.
  • Érdemes egykarú csaptelepet használni, hiszen rengeteg víz kárba megy, mire a kétcsapos csaptelepen beállítjuk a megfelelő hőmérsékletű vizet.
  • Perlátor (a vízsugárhoz levegőt kever) beépítése akár 50%-os megtakarítást is eredményezhet. A jobb minőségű csaptelepekben gyárilag benne van, de utólag is beszerezhető.
  • Az elektromos melegvíztárolókat célszerű külön mért villamosenergiával működtetni.
  • Ha nyaralni megyünk, vagy hosszabb ideig nem tartózkodunk otthon, mindenképpen kapcsoljuk ki a vízmelegítő készüléket, legyen az villany- vagy gázüzemű.
  • A legtakarékosabb melegvízelőállítást napkollektorral érhetjük el. / Lásd megújuló energiák menűpont /
 
Fényoptimalizálás
 
  • A természetes fény: Minél több természetes fényt engedjünk be az otthonunkba, hiszen nem csak egészséges, hanem ingyen energia is. A mesterséges megvilágítás a természetes fény hatását hivatott kelteni, a megfelelő megvilágítást kell, hogy adja, és nem utolsósorban költségtakarékosság is jellemzi. Egy lakás villamosenergia költségének 15-30%-át a világítás teszi ki, ezért célszerű a gazdaságos megoldásra törekedni.
  • A megvilágítás helyes megválasztása:A világítást attól függően, hogy csak tevékenységünk közvetlen környezetét világítja-e meg vagy a teljes helyiséget, két fő csoportra, helyi és általános világításra osztjuk. A munkához szükséges megvilágítási igényt általában helyi világítással elégíthetjük ki, mert ez lehetővé teszi, hogy a helyiség egyéb helyén kisebb megvilágítást alkalmazzunk, s így kisebb teljesítményű lámpákkal, végeredményben takarékosabban oldjuk meg. Sok helyen az izzólámpa és a fénycső egy helyiségben együtt is alkalmazható. Természetesen nagyon fontos a fénycsövek színárnyalatának a megválasztása, mert a lakásokban csak a meleg színárnyalatú fénycsövek felelnek meg. Energiatakarékossági szempontból a fénycsőnek az előnye az izzóhoz képest, hogy fényhasznosítása kb. ötször nagyobb, ez azt jelenti, hogy egy 20 W-os fénycső fényárama egy 75-100 W-os izzó fényáramával egyenlő. 
  • Csak ott világítsunk, ahol szükséges: A takarékosság ott kezdődik, hogy feleslegesen nem világítunk. Ha elmegyünk otthonról kapcsoljunk le minden világítást, és ha egy helyiségben huzamosabb ideig senki nem tartózkodik, ott is kapcsoljuk le a lámpát. Ne kapcsoljuk ki az izzókat hagyományos körték esetében 5 perc, kompakt és neon fénycsövek esetében 15 percnél rövidebb időre, mert a felkapcsolás annyi energiát fogyaszt, mintha a fénycsővel negyed órán át folyamatosan világítottunk volna.
 
right1_03.jpg
 
Energiamegtakarítás
megujulu_03.jpg
Megújuló energiák
terv_immo_uj_a_06.jpg
Pályázatok