Légcsatornák légtömörségének vizsgálata az EUROVENT 2/2 alapján


Épületfizikai mérések infrakamerával
............................................................................................................................................................................

Inravörös termográfia alatt egy termokamera és egy optikai ábrázolású hőtérkép segítségével történő felületi hőmérsékletmérést értjük. Ahhoz, hogy a hőtérképekből a hőmérsékletek reprodukálhatóak és a különböző környezeti feltételek mellett meghatározhatóak legyenek, szükséges a kamera, a detektor, az optika és a szoftver összehangolt működése. Leggyakrabban a helyes döntések meghozatalához az abszolút hőmérsékletre van szükségünk. Pl.: Egy projekt esetében 60 C -os hőmérséklet gyulladásveszélyt jelent. A termokamera által alkotott képből közvetlenül felismerhető, hogy egy alkatrész hőmérséklete olyan magas, hogy azt rögtön lekapcsolni szükség-e ? De elképzelhető a fordított eset is, amikor egy épületben a hőhid hőmérséklete a harmatpont alá csökken, amely párakicsapódás és penészképződéshez vezethet. Ehhez azonban a hőmérsékletek különbségét kell meghatározni és ezen adatok birtokában már a harmatpont meghatározható.


Alkalmazási területe az infrakameráknak
............................................................................................................................................................................

A kivitelezési munkálatok folyamos felügyelete során az infrakamerával a hiányosságok időben felismerhetőek és a szavatosságiidő megfelelően befolyásolható. Emellett lehetséges bizonyos, szerződésben megállapodott tulajdonságok ( pl. légcsereszám ) betartásának az ellenőrzése, vagy szükség esetén a bizonyítása is.

A felújítások esetében szintén ajánlhatóak már a tervezés fázisában is az infrakamerás mérések, hiszen ebben az esetben a termokamerás mérések célzott hibahely meghatározást és kárminimalizálást tesznek lehetővé. Felújítások tervezésekor az eredeti állapotban lehetséges az épületek vizsgálata infrakamerával, az eszközöket és a költségvetést célzottan alkalmazva, mivel az épület kritikus, beavatkozást igénylő helyei már a tervezés fázisában felismerhetővé válnak. Leegyszerűsödik a csővezeték károsodások felújításának a tervezése is: célzott karbantartást tesz lehetővé az egzakt meghatározása s szivárgási helyeknek ( meg-különböztetése a fő hibahelyeknek a laterális hibahelyektől ).

Műemlékek védelmekor és utak felújításának tervezésekor termográfiai felvételekkel könnyen felismerhetőek például az alámosások és delaminációk, így a karbantartási munkálatok szintén célzottan tervezhetőek.
Azonban egészségügyi aspektusból is ajánlatos termográfiai mérések elvégeztetése: ugyanis a nedvesedési helyek egyszerűen és gyorsan felismerhetőek. A gyakran ebből származó toxikus és allergiát kiváltó penészfertőzések, de a rossz és hibás klimatizálásból adódó egészségtelen és kényelmetlen lakó- és munkahelyi feltételek ezáltal szintén megakadályozhatóak.

A termográfia egyformán alkalmas magán, nyilvános és ipari épületek vizsgálatára is. Ideálisan alkalmazható földfelett és földalatt elhelyezett vezetékek helyzetének a meghatározására: mind az általános minőség biztosítás során, mind pedig az érvénybennlévő szabványok betartásának ellenőrzése folyamán.


Alacsony energiájú házak és az energiapasszus
............................................................................................................................................................................

A modern és felvilágosult ember egészségesen akar építkezni és természetesen élni is. Az infravöröstechnika használatának segítségével ellenőrizhető, hogy az építőanyag és a szigetelőanyag-gyártók, pl. a hőszigetelési értékekkel kapcsolatban betartják-e a vevőiknek tett ígéretét. Az energiapasszus kiállításánál előtérbe kerül a légtömítettség és a légcsereszám is . Az infratechnika lehetőséget teremt egy épület hősugárzásának a mérésére, amely így kiválóan alkalmas az esetleges építési hiányosságok bemutatására és a kivitelezési munkák minőségének bizonyítására. A hőveszteség, a nedvesség és a légtömítetlenség a színes hőképeken pontosan láthatóak, így információt adnak az energetikai jellemzők javításához szükséges intézkedések tervezéséhez és végrehajtásához.


Az infratechnológia a preventív tűzvédelemben
............................................................................................................................................................................

Napjainkban sok sajnálatos - de megelőzhető - tűzeset következtében előtérbekerült a tűzvédelem: tulajdonosok és bérlők egyre komolyabban foglalkoznak az új-, de a régi épületek biztonságával is. Elsődleges lett a gyulladás-veszélyes helyek vizsgálata a tűzhelyek, tűzterek és a füstgáz elvezető helyek, azaz a fűtési zóna közelében. De az alacsonyfeszültség területén az elektrotechnikai berendezések ( kapcsoló szekrények ) vizsgálata is a tragédiák, elkerülését segítheti elő.


Nedvesség és penészképződés
............................................................................................................................................................................

Napjainkban egyre több ember szenved allergiában. Lakóterünkben nem minden esetben az elégtelen szellőzés okozza a penészképződést . Nem megfelelő anyag kiválasztás, rossz konstrukciójú felépítmény, épületszerkezet vagy egy rosszul meghatározott harmatponti hőmérséklet az épületen belül, a levegőben lévő nedvesség tartalom kicsapódásához vezethet. A környező levegő igen nagy területeket tud átnedvesíteni, melynek eredménye a penész képződés és annak egészségre ártalmas következményei. Infrakamerával ezen kritikus helyek azonnal, még időben - esetleg a megjelenés előtt - meghatározhatóak és a megfelelő védő- intézkedések rögtön megtehetőek.

Minden esetben célszerű a termográfia felvétel elkészítése ott, ahol nedvesség megjelenik, ugyanis a folyadékokban majdnem mindig hőmérséklet különbség keletkezik a környezetéhez képest. A csővezeték szivárgásának, egy lehetséges behatárolása a tetőszigetelések lyukadásának és az ezzel kapcsolatos épületburkolatok vizsgálata is így leegyszerűsödik.

Az infratermográfia a legtöbb esetben kívülről és belülről is történik. Ezáltal lehetséges a hőhidak, hanghidak és a légtömítetlenségek helyének pontos meghatározása. Szintén egyszerűen láthatóvá tehető a tető- és az épületszigetelések hibás kivitelezése, elégtelen vastagsága, illetőleg károsodása. Ezzel összefüggésben jellemző mérési helyek, az ajtók, ablakok, redőnyök, de a kémények, tetőszerkezetek és a falak, valamint csatlakozásaik is.


Műemlékvédelem
............................................................................................................................................................................

Klasszikus alkalmazása az infratechnikának a műemlékvédelem területén a vakolat, illetve az épületburkolat alatti épületszerkezetek roncsolás mentes feltárása. De az épületszigetelés és a függesztett falazatok vakolatának vizsgálata is leegyszerűsödik. Továbbá a függesztett falazatok mögötti párakicsapódás megállapításánál, a rögzítési pontok meghatározásánál, nyitott vagy rossz illesztési hézagoknál vagy tömítéseknél, vegyes falazat alkalmazásánál is célszerű a termográfia alkalmazása.


Karbantartás
............................................................................................................................................................................

Karbantartás területén a termográfiai mérések ott célszerűek, ahol az ellenőrzés a már valószínűsíthetően elöregedett anyagokra terjed ki: szigetelő- és építőanyagok zsugorodása, elporladása, összeesése ugyanolyan egyszerűen felismerhető, mind a falazatok, szigeteltvakolatok repedésképződése. A külső burkolatok konvekciós viselkedése éppen olyan költségmentesen vizsgálható, mint a lapos tetők nedvesedésének megállapítása. A tetők szigetelésének vizsgálatára, a szivárgási helyek meghatározására, a falak, ablakok- és ajtófugák vizsgálatára ugyanolyan kiválóan alkalmazható a termográfia, mint a rögzítéstechnikában ( pl. tetőrögzítések esetében párakicsapódás vizsgálata ), vagy kémények, füstelvezetők repedésének és szigetelésének vizsgálatánál.