box2_09.jpg
box1_05.jpg
Penészesedés komplex vizsgálata

A penészesedést előidéző nedvesség

A megtelepedő gomba spórája elsősorban a szerkezet felület-közeli rétegéből veszi a vizet élettani folyamataihoz. Ismeretes viszont, hogy a belső felületképző rétegek kapillár-pórusos szerkezetében mindig van a levegőből szorpciósan megkötött víz.
 

A szorpciós izoterma vízszintes tengelyén a relatív páratartalom, függőleges tengelyén pedig az anyag nedvességtartalma van megjelenítve. A szorpciós izoterma három zónára osztható:
  • Az 1. zónában (a /1. ábrán az 1–2 pontok között) az anyag kapillárisainak falán egy molekula vastagságú víz van szorpciósan megkötve. Nincs felületi kondenzáció, a spóra hifája (sejtfonala) benyúlik a kapillárisba, de annak faláról a megkötött vizet nem tudja leválasztani.
  • A 2. zónában (a 2–3. pontok között) az anyag kapillárisainak falán több molekula vastagságú víz van szorpciósan megkötve.
  • A 3. zónában (a 3–4. pontok között) az anyag kapillárisaiban lekondenzálódik a víz. A szorpciós izoterma ábrájából is látható, hogy ez az ún. kapilláris kondenzáció már akkor kezd kialakulni, amikor a relatív páratartalom 75–80%-os. Ilyen nedvességtartalom mellett a felület még „száraz”, mivel a felületi kondenzációhoz a relatív páratartalom el kell, hogy érje a 100%-ot. A spóra a kapillárisban lévő vízzel veszi fel a kapcsolatot, mivel a kapilláris falához kötött vizet nem tudja onnan leválasztani. A külső felületen még nincs, de a kapillárisban már kialakult a kondenzáció. A spóra hifája benyúlik a kapillárisba, s az ott lekondenzálódott vízből nedvességet vesz fel.
  • 4. pontban van felületi és van kapilláris kondenzáció is. Bár a külső felületen is kialakul a kondenzáció, de a spóra hifája továbbra is a kapilláris vizéhez kapcsolódik.
A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a spóra élettani fejlődése szempontjából elsődleges szerepet játszik a kapillárisokban kondenzálódott víz.
Ha egyes esetekben a felületi kondenzáció ki is tudna alakulni, biztos, hogy előtte a kapilláris kondenzáció is lejátszódik, tehát e jelenség mindenképpen meghatározó. A veszélyessége abban is megmutatkozik, hogy e jelenség nem látszik meg az anyag felületén, de alattomosan jelen van a felületi rétegekben.
A penészesedési folyamatot vizsgálni tehát nem jelent mást, mint a fentiekben ismertetett kapilláris kondenzáció folyamatát az épületfizika törvényeivel követni.
 

 
A penészesedéssel közvetlenül összefüggésbe hozható két tényező:
 
  • A hőhíd belső felületi hőmérséklete.
  • A vízgőz belső téri parciális nyomása. Mivel egy adott belső léghőmérséklet esetén a parciális nyomás a belső téri relatív páratartalmat határozza meg, célszerű a parciális nyomás helyett második tényezőként a belső téri relatív páratartalmat emlegetni.
 
Páralecsapódás, penészesedés felderítése és kiértékelése:
 
  • A belső hőképfelvétel alapján és egyes környezeti paraméterek ismeretében meghatározható, hogy hol várható páralecsapódás és penészesedés.
  • Hőhidak numerikus szimulációja.
  • Falszerkezet átnedvesedésének felderítése:  Kikalkulálható, hogy mennyi idő alatt nedvesedik át egy épületszerkezet ill. hőszigetelés.
  • Fagykárosodás felderítése:  A nedvesedésből ki lehet következtetni a fagykár valószínűségét.
  • A páralecsapódás, illetve a kapilláris kondenzáció elkerüléséhez szükséges légcsere meghatározása.
  • Falazatok nedvességtartalmának mérése.
 
 

............................................................................................................................................................................
Cégünk nem foglalkozik értékesítéssel, nem képvisel semmilyen terméket, gyártót vagy nagykeresekedőt ! Így Ön biztos lehet benne, hogy munkánk nem valamilyen termék értékesítését hivatott alátámasztani, hanem valóban független, pártatlan, magas színvonalú szakmai tanácsadás, illetve felülvizsgálat !
 
right1_03.jpg
 
Energiamegtakarítás
megujulu_03.jpg
Megújuló energiák
terv_immo_uj_a_06.jpg
Pályázatok